2020. 06. 22

Nem fogunk csalódni - MSI MAG B550 TOMAHAWK

A népszerû Tomahawk széria végre új taggal bõvült, és úgy tûnik, hogy a B550-es változat sem okoz csalódást. Az MSI emeli a tétet és nyer!

A középkategóriás AMD alaplapok között tagadhatatlanul a B450 Tomahawk foglalta el a legelõkelõbb helyet, hiszen felszereltségéhez képest, és vételárához mérten is impozáns teljesítményt nyújtott. A B450 lapkészlethez egy igen korrekt VRM társult, a sokat dicsért passzív hûtéssel pedig még a 8 magos Ryzen processzorok meghajtása is gyerekjáték volt. Most, hogy a B550 lapok szépen lassan ellepik a piacot, az új Tomahawkon a sor, hogy ismét bizonyítson a megfizethetõ kategóriában.


A MEG széria alapvetõen a prémium kategóriában képviselteti magát, a MAG pedig a középkategóriában indul és igyekszik a legtöbbet kihozni a költségvetésbõl. A B550 modellek között fõleg a PCI Express 4.0 és 3.0 sávok felosztásában, és a különbözõ sebességet kínáló USB csatlakozók felhozatalában látható érdemi különbség, de a választást sok esetben mégis az adott VRM konstrukció dönti el. Az ATX formátumú Tomahawk esetében ezúttal sem spóroltak a lényeges pontokon, így egyaránt profitálhatunk a nagysebességû PCI-E eszközökbõl és a magasabb osztályú processzorokból.


A 10+2+1 felosztású VRM tekintélyes elõrelépés az elõd B450-hez mérve, és ha azt vesszük, hogy az újdonság elsõsorban a Ryzen 4000 széria kiszolgálásához készült, a Tomahawk passzív hûtõbordáit látva ezúttal is jó elõérzetünk támadhat. A szó, amit keresünk a masszív. A lap teljes VRM részleget lefedõ, vaskos és súlyos alumínium bordázattal érkezik, mely teljesen átöleli az I/O részleget is. Utóbbi nem csak vastag, de egészen az integrált takarólemezig tart, és ahol maradt némi hely lélegezni, ott hõpadokra támaszkodik. Ha lejjebb tekintünk, láthatjuk, hogy két M.2 csatlakozót kapunk, a hûtést pedig ezekrõl sem sajnálták. Végezetül a chipsetnek is bõségesen jutott a jóból, a túlhajtásban gondolkodók valószínûleg elégedetten veszik tudomásul, hogy ez a vaskos fémréteg milyen átgondoltsággal került a helyére.


Bár az új modell megõrizte a sorozatra jellemzõ minimalista stílust, a lapkészlet hûtõpajzsába még némi hangulatvilágítás is belefért, és ennyi talán még az RGB-fóbiásokban sem szúrja majd a szemét. Maga a lap amúgy a fekete és szürkés árnyalatok ízléses keverékével érkezik, mely ránézésre is tartósságáról és masszív kialakításáról árulkodik. A kissé egyszerû, akár régimódinak is nevezhetõ dizájn sokaknak talán nem lépi át az ingerküszöbét, ám aki a teljesítményt és az árat helyezi elõtérbe, valószínûleg tudja, hogy ez ismét egy nagyszerû kompromisszum. A minõségi VRM mellett érdemes kitérni a PCI-E 4.0 sávokra is, melyekbõl a Ryzen 4000 processzor esetén 20 áll majd rendelkezésünkre.


A nagyobb részét egy teljes hosszúságú X16-os PCI-Express csatlakozó foglalhatja le magának, a másik négybõl pedig a felsõ M.2 csatlakozó lakmározhat, amennyiben birtokunkban van a megfelelõ új generációs SSD. A második M.2 továbbra is PCI-E 3.0-t használ, de természetesen ez továbbra is kiváló sávszélességet biztosít, egyszerûen csak lesz opciónk feljebb lépni. A tápellátásról a megszokott 24-pines ATX csatlakozó mellett, egy 12 voltos EPS csatlakozó is gondoskodik, processzorunk már csak a túlhajtásra vár. Akárcsak a memória, melybõl a négy Dual-Channel támogatással bíró foglalatba 128 GB pakolható, és a megfelelõ modulok esetén akár 5100 MHz-ig is tuningolható.


Az egyszerû dizájn továbbra sem jelenti azt, hogy kizárólag a legalapvetõbb feltételeket biztosítja a lap, a PCB-n tehát van még mit keresni. A fenti két 4-pines CPU csatlakozóból az elsõ a hûtõt, a második az AIO rendszerek pumpáját látja el, mellettük egy 3-pines és 5 voltos csatlakozóval, a címezhetõ RGB szerelmeseinek. Jobb oldalt újabb 4-tûs fejeket találunk, két rendszerhûtõ ventilátor számára. A 24-pines ATX fölött láthatjuk az „EZ Debug LED” feliratot, mely apró lámpáival a rendszer mûködését/indulását gátló problémákra világít rá szó szerint, legyen szó VGA-ról, memóriáról, CPU-ról, vagy más Bootolást akadályozó helyzetrõl. A 24-pin alatt egy USB 3.2 Gen1 Type-C csatlakozót látunk, mely a ház elõlapjához közvetít 5 Gbps sávszélességet. Lejjebb hat SATA port és egy újabb rendszerhûtõ dokk négy tûvel; a kötelezõ elõlapi Type-A USB egy 3.2 és két 2.0 csatlakozással, és még egy 4-pines ventilátorfejjel. Ha még nem fújt ki a szobából a sok légterelõ, érdemes megemlíteni a fizikai RGB kapcsolót is.


Ez valószínûleg a chipsetbe épített-, és az extraként csatlakoztatott RGB komponenseket hivatott kapcsolgatni, ami igazán szép gesztus az MSI részérõl, hiszen így nem kell a különféle, és gyakran gyári hibás vezérlõszoftverekkel bajlódnunk. Végezetül az audio, egy 12 voltos és 4-tûs hagyományos RGB fej, és az utolsó ventilátorcsatlakozó jönne, ha a felsõ M.2 csatlakozó felett nem találnánk egy hatodikat is. Ahhoz kétség sem fér, hogy rendszerünk szellõztetésével egész biztosan nem lesz problémánk. Az I/O kivezetések is rendben vannak, hiszen a 10 Gbps-t kínáló USB 3.2 Gen 2 csatlakozásból egy sima, és egy Type-C is az újdonságok között szerepel, és ha ki tudjuk használni, nem csak egy gigabites, de egy 2.5 gigabites LAN is elérhetõ.


Az Overclock3d munkatársainak az elsõk között volt lehetõségük átfogó terheléses teszteket végezni, és itt mindjárt érdemes megemlíteni a hõmérsékleteket. A B550 Tomahawk nem kisebb processzort hajtott meg, mint egy 12 magos és 24 szálas Ryzen 9 3900X-et, ráadásul tuningra is sor került, melyet egy Corsair H150i AIO hûtés segített, a maga 360mm-es tripla ventis radiátorával. Az alapjárat 68°C-ig kergette a CPU-t, és mindössze 42°C-ig a VRM-et, melyekbõl a proci hõértéke a felsõ mezõnnyel vetekszik, a VRM hûvössége viszont legdrágább X570 lapokat is lepipálja. A Tuning 4.4 Ghz-et jelentett az összes magon, a lap és az AIO hûtés együtt 81°C-on tartotta a CPU-t, míg a VRM mindössze 6°C-ot emelkedett, ami továbbra is kiemelkedõ eredménynek számít.


Nos, ha valakiben felmerült a kérdés, hogy az MSI legújabb Tomahawk lapja megfelelõ lesz-e a legnagyobb teljesítményû AM4 foglalatos processzorok meghajtására, akkor a válasz magáért beszél, a Tomahawk továbbra is kategóriájának egyik legjobbja, és a tuningolók jó barátja. Nem feledkezhetünk meg viszont az áráról sem, mely bizony az újdonságokkal arányban nõtt az elõd B450 változathoz képest. Az átszámítás után nagyjából 55-60 ezer forintról indul, ami valóban látványos emelkedés a B450 Tomahawk kb. 40 ezer forintos árához képest, ugyanakkor a lap látványos és bizonyított fejlõdést mutat, melyeknek köszönhetõen eltávolodik a B450 kategóriájától és közelebb jóval kerül az X570 sorozathoz, mely kiváló alternatívát nyújt azok számára, akik nem vágynak többszázezres luxuslapra, viszont élnének a tuning lehetõségével.

Az MSI tehát ismét jól vizsgázott a középkategóriában, reméljük, hogy hamarosan találkozhatunk Ryzen 4000 processzorokkal bélelt konfigurációkkal. A B550 lapok forgalmazása már megkezdõdött, és az MSI új termékei is hamarosan feltûnnek áruházunkban.

2020. 06. 22

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.