2021. 04. 22

A Firefox nem támogatja többé az FTP-s letöltést

Egy idõsödõ technológiának int búcsút a böngészõ legújabb verziójaHamarosan végleg búcsút mondhatunk az egykor megkerülhetetlen megoldásnak.

Nemrég befutott a közkedvelt Firefox böngészõ legfrissebb kiadása, mely a szokásos finomhangolások mellett egy meglepõ változtatással is él, ugyanis bezárja az ajtót az ötven éves FTP adatátviteli szabvány elõtt.

A megújulás ezúttal valami klasszikus hátrahagyását is jelenti.


Április 19-én elérhetõvé vált a Mozilla közismert böngészõjének aktuális frissítõcsomagja. A Firefox 88-as verziója ezúttal egy viszonylag rendhagyó módosítást is eszközölt, hiszen a fejlesztõk idõszerûnek látták az FTP támogatás nyugdíjazását. A File Transfer Protocol elengedése talán váratlan, ugyanakkor egy könnyen indokolható döntés, hiszen a szebb idõket is megélt szabvány 1971-ben látott napvilágot, tehát túl van az 50. évén. A kezdeti idõszaktól eltekintve, az internetet is meghatározó TCP/IP protokollstruktúrára épülve, felhasználók tömegei számára biztosított könnyen elérhetõ fájlátviteli lehetõséget, függetlenül attól, hogy milyen operációs rendszert használtak. Természetesen egy napjainkban is használt megoldásról van szó, de ha szimplán egymás közti fájlátvitelrõl van szó, már egyre inkább elavultnak tekinthetõ, fõleg az olyan alternatívák árnyékában, mint a torrent kliensekkel közismertté vált p2p, avagy peer to peer protokoll.

Adatcsere FTP-vel, 1971-óta.


Az FTP lemaradása többek között annak köszönhetõ, hogy nagyszámú, de apró adatcsomagok továbbításával alaposan meg tud gyûlni a baja, és sajnos akkor sem remekel, ha egy-egy méretesebb adategységet egyszerre többen is lehívnak, ilyenkor a szerverre rótt terhelés miatt nem tudja hatékonyan kiszolgálni a klienseket. Nem szabad elfeledkezni a manapsáág kiemelt fontossággal bíró biztonság kérdésérõl sem, mely egy újabb marék szöget jelent az FTP koporsójában, a Firefox így lényegében csak egy azok sorában, akik igyekeznek megszabadulni a lassúnak, és potenciális veszélyforrásnak bélyegzett állományátviteli technológiától. Ahogy azt a Mozilla hivatalos blogján megjelent rövid bejegyzésben olvashatjuk, az ftp:// kezdetû hivatkozásokat a böngészõ mostantól automatikusan egy erre kijelölt külsõ fájlkezelõ alkalmazás felé továbbítja, hibaüzenet helyett tehát felkínálja majd a leginkább kézenfekvõ megoldást.

A legfrisebb kiadás már elérhetõ, a 89-es verzió júniusban érkezik.


Az FTP egyelõre csak letiltásra került, a 90-es verzióból viszont már teljes mértékben hiányozni fog, igaz, ezt még megelõzi a június 1-én megjelenõ Firefox 89. Az alkalmazás most elérhetõ változata azért egyebekkel is szolgál, a beépített PDF-kezelõ például JavaScript kódok futtatásával egészül ki, amivel a digitális ûrlapok támogatását bõvíti. A windows.name visszaélések korlátozásával alaposabban szûrik a webhelyek között áramló információkat is, ezzel javul a legutóbb beharangozott követés elleni védelem. Frissült ezek mellett a nyomtatási elõnézet, optimalizálták a kameránkhoz és mikrofonunkhoz kapcsolódó hozzáférési kérelmek gyakoriságát, képernyõképet pedig a Címsáv menübõl nem, a jobbklikkel elérhetõ menübõl viszont továbbra is készíthetünk. Az androidos mobilapp már keresõmotorra vonatkozó javaslatokat is ad, a keresõmezõbe beírt szavak alapján, továbbá javították a teljesképernyõs és kép a képben videólejátszást. A fejlesztõk számára releváns újdonságok ide kattintva, a nekik szóló külön leírásban érhetõk el.

A különbözõ Windows, macOS és Linux verziók letöltési lehetõségeibõl IDE kattintva válogathatunk, míg a mobilos verziókat ezen a linken találjuk.

2021. 04. 22

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.