2022. 10. 02

Elon Musk bemutatta elsõ két lábon járó robotját

A hitetlenkedõk kedvéért csak összedobtak egy valódi robotot, de sokat még nem érdemes várni tõleTényleg halad a humanoid robot fejlesztése.

Elon Musk többek között arról is híres, hogy nagyívû tervei olykor nem többek hangzatos ötleteknél, melyekbõl a kezdeti érdeklõdés után végül nem születik kézzel fogható termék. Éppen ezért sokan megmosolyogták az Optimus fedõnéven megszellõztetett humanoid robot ígéretét is, ám egy bõ évvel az elsõ bejelentés után ezúttal tényleg egy robot sétált a színpadra, 2027-ben pedig talán már szaladni is fog.

Prototípus, fedetlen testtel.


Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója pénteken bemutatta a vállalat Tesla Botját, az Optimus kódnevû robotot, amely a tavalyi bejelentést követõen ezúttal is az AI Day rendezvény színpadán mutatkozott be. A felvétel tanúsága szerint leginkább csoszogott, integetett a közönségnek és egy kissé visszafogottra sikerült táncot is igyekezett bemutatni. Bár utóbbit látva Travoltának még biztosan nincs félnivalója, ám ez nem biztos, hogy sokáig így is marad. A robot három-öt éven belül ugyanis elérheti a piackész fejlettségi szintet, és Musk szerint nagyjából 20 000 dollárba kerülhet majd. "Az a célunk, hogy a lehetõ leggyorsabban hasznos humanoid robotot készítsünk" – mondta Musk. Végül "emberek millióinak segíthet", de az elsõ felhasználási területek a Tesla autógyáraiban lesznek mondta. Íme tehát egy újabb beteljesítésre váró jövõkép: humanoid robotok önvezetõ autókat gyártanak.


Az Optimus néven billegõ robot talán nem olyan feltûnõ jelenség, mint néhány másik, például a Boston Dynamics parkour-képes Atlasza, de ez az, amit a Tesla kevesebb mint nyolc hónap alatt összerakott. "A robot sokkal többre képes, mint amit megmutattunk. Csak nem akartuk, hogy pofára essen" – viccelõdött Musk a Tesla AI Day 2022 rendezvényen, amely a robotot és a vállalat Full Self-Driving (FSD) nevû autonóm jármûtechnológiáját hivatott bemutatni. Végsõ soron Musk milliós nagyságrendben akar Tesla-robotokat építeni, kihasználva az autóüzletág számára kifejlesztett hardver-, szoftver-, gyártási és ellátási lánc-elõnyöket. A vállalat elõrejelzéseit azonban szokás szerint fogadjuk némi megalapozott kétellyel. A Tesla autógyártóként sikeres volt, és az iparág többi részét az elektromos jármûvek jövõje felé vezette, de útközben sok határidõt elmulasztott, és befektetõk nélkül több projekt sem biztos, hogy ott tartana, ahol.

Optimus tesztkörnyezetben pakolászik.


Az Optimus projekt, bár még korai szakaszban van, a robotika világában a legambiciózusabbak közé tartozik, tekintve, hogy a Tesla reményei szerint a robotok mennyire elterjedtek és ügyesek lehetnek. Azonban az olyan riválisok, mint a Boston Dynamics, évek óta dolgoznak humanoid robotokon, de eddig õk is leginkább csak prototípusokat készítettek. Gyakoribbak a korlátozottabb képességekkel rendelkezõ robotok, mint például a kerekes futárrobotok vagy az Amazon Astro, egy háztartási kamerával felszerelt, kerekeken guruló táblagép. A robotkutyáknak is becézett négylábú gépek már jóval kiforrottabbnak tûnnek, tekintve a stabil mozgást, a meglepõ haladási sebességet, illetve a teherbírást, melyekkel elméletben tényleg alkalmas lehet emberek mellé szegõdött segédnek. A prezentáción elárulták, hogy most elõször engedik közönség elé, pláne anélkül, hogy pórázon tartanák, a tájékozódáshoz pedig a Tesla jármûvekben is alkalmazott technológiák segítik (már amikor nem az elõre beprogramozott koreográfiát teljesíti).

Statisztától a valódi munkagépig.


A mesterséges intelligencia technológiája a legjobban szûkre szabott munkakörökben mûködik, de a Tesla autóvezetési technológiájának és a robotoknak a valós világ hatalmas változatosságával kell számolniuk. Az Optimus kezdetben valószínûleg még elszeparált, ipari környezetben fejlõdhet, mivel a vállalat azt tervezi, hogy elõször a Tesla saját gyáraiban használja majd. Musk szerint a robotra váró munkák közé tartozhat az alkatrészek hordozása a gyártósorokon tevékenykedõ hagyományos robotoknak. "Exponenciálisan fog nõni azoknak a helyzeteknek a száma, ahol az Optimus hasznos lehet" – mondta Musk. "Nagyon, nagyon gyorsan". Annyira gyorsan, hogy legkésõbb 2027-ben már örömmel a közönség rendelkezésére bocsátanák, amennyiben nem jelent számukra gondok egy nagyjából 20 ezer dolláros összeg kifizetése, mely a jelenlegi árfolyam mellett alig több, mint 8.5 millió forint.

2022. 10. 02

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.